szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországról és külföldről nagyjából fele-fele arányban érkezett pénz, támogatásokat is kaptak.

A Hell Energy jelenleg főként a tatai Öreg-tó melletti beruházás kapcsán szerepel a hírekben, ahová egy szállodát akarnak építeni, a helyiek egy része viszont ellenzi az építkezést. A cég a napokban feltette éves beszámolóját, amelyből kiderül, az biztos, hogy lenne miből megvalósítani az építkezést: a vállalat tavaly is jó évet zárt, adózott eredménye 2,5 milliárd forint lett – bár az is igaz, hogy ez mintegy a fele a 2018-as profitnak, amely meghaladta az 5 milliárd forintot.

A magyar cég belföldi és exportbevételből is nagyjából ugyanannyi bevételt termelt, 25, illetve 26 milliárd forintot, reklámkampányra pedig 1,2 milliárd forintot költött – vette észre az Index. Ez azért érdekes, mert a Hell reklámjainak visszatérő szereplője Bruce Willis, ugyanakkor azt nem tudni, hogy a reklámkampánynál feltüntetett összeg ezeket a hirdetéseket is magában foglalja-e.

A Hell termékeit az EU-n belül főleg Romániába, Bulgáriába és Szlovákiába exportálták, az EU-n kívüli export legjelentősebb célországai pedig Azerbajdzsán, Szerbia és Ukrajna voltak.

A Hell tulajdonosai osztalékot nem vettek fel. Ők egyébként legutóbb azzal kerültek be a hírekbe, hogy beperelték a Forbes-ot, amiért névvel szerepeltették őket a gazdaglistán – a Forbes emiatt kénytelen volt visszahívni januári számát.

A beszámolóból az is kiderül, hogy 2019-ben 500 millió forint állami támogatást kaptak, a Nagyvállalati Beruházási program keretében, ezzel összesen 4 milliárd forintra nőtt a cég által elnyert támogatások összege.

Nehéz-Posony Márton Gazdaság

A HVG ügyvédje válaszol: adatkezelés-e a gazdaglista?

A gazdaglisták forrásai olyan nyilvános adatbázisok, amelyek célja a gazdasági forgalom biztonságának erősítése. Erősen kétséges ezért, hogy a listák közzétételéhez az érintettek hozzájárulására lenne szükség, ellentétben a Hell Energy tulajdonosainak álláspontjával.