Egy ideig valószínűleg nem tudnak visszamenni dolgozni külföldre azok, akik a vendéglátást és a turizmust érintő korlátozások miatt voltak kénytelenek hazajönni. Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő pár szeptember végén volt kénytelen az ausztriai vendéglátós állását feladni. Még október–novemberre is maradt némi tartalékuk, ám mostanra nem maradt egy fillérjük sem. A férfi, János elmesélte, hogy falujukban jelentkeztek már közmunkára is, de arra nem volt lehetőségük, viszont kaptak lisztet, cukrot, és némi élelmiszert.

Jánosék évek óta külföldön dolgoznak, korábban Németországban volt munkájuk, majd az idén tavasszal a járvány miatt menniük kellett, de rövid idő elteltével Ausztriában el tudtak helyezkedni, onnan jöttek haza néhány hónapja. Itthon, ahogy mondják, nem sikerült munkahelyet találniuk, így még az ünnepek előtt szeretnének kimenni külföldre, már egyáltalán nem ragaszkodnak a vendéglátáshoz, ezért is jelentkeztek egy hirdetésre, amelyben húsiparba kerestek munkaerőt.

AFP / Jan Woitas

A hirdetésekből úgy tűnik, hogy a húsiparban szükség van a munkáskézre, akár betanított munkára, nyelvtudás nélkül. Holland, osztrák húsfeldolgozókba van felvétel többnyire, de sok német húsipari ajánlattal is találkoztunk. Ez utóbbi azért érdekes, mert hazai szakipari várakozások szerint jócskán megdrágul a német húsiparban a vendégmunkások alkalmazása januártól, ezért abban bíznak, hogy inkább „házon belül” oldják meg a foglalkoztatást, az itt ragadtakat pedig majd felveszik a hazai üzemek.

Azért drágulhat a munkaerő, mert a jövő év elejétől több szigorítást is bevezetnek a húsiparban foglalkoztatottakra vonatkozóan, mivel egy nyári vizsgálat során vállalhatatlan körülményekre derült fény. A nyár közepén több német vágóhídon, ahol zömmel vendégmunkások dolgoztak, felütötte a fejét a koronavírus-fertőzés. A német szövetségi kormány azonnal vizsgálódott, és döbbenetes körülményeket talált a főként közép-kelet-európaiakat foglalkoztató üzemeknél. Zsúfolt szállásokat, rendezetlen szerződéseket találtak, amire úgy reagáltak, hogy bejelentették, szigorítják az ágazatban a foglalkoztatás szabályait, pontosabban megpróbálják a kiskapukat bezárni úgy, hogy csak a német munkaügyi feltételeknek megfelelően lehessen foglalkoztatni vendégmunkásokat is.

Januártól élesedik az új rend, de csak Németországban

A januártól hatályos szabályok szerint a német húsipari cégeknél munkát végzőket nem lehet alvállalkozókon keresztül foglalkoztatni, hanem a jövőben közvetlenül a céghez kell őket bejelenteni, és értelemszerűen vonatkoznak onnantól kezdve a vendégmunkásokra is a német munkavállalókat megillető jogosultságok – például, hogy a német munkavállalókkal megegyező bért kell kapniuk. Erre alapozzák a hazai szakipari szereplők, hogy az új helyzet miatt többe kerül majd a német vállalatoknak a foglalkoztatás, de a húsipart szintén ismerők között más véleményt is hallunk, eszerint egy fillérrel nem fognak többet költeni a német mágnások a munkásokra, legfeljebb a munkaerő-kölcsönzéssel ügyeskedők nem tudják majd lehúzni a munkásokat.

A Tönnies húsüzem dolgozóinak szállított étel kézbesítésében segít egy rendőrnő Rheda-Wiedenbrückben 2020. június 22-én

MTI / EPA

A Tönnies – ez volt az a cég, ahol nyáron legalább 1500 koronavírussal fertőzött munkást találtak – már készül az új időkre, a honlapjukon pár nappal ezelőtt közölték, hogy szeptember óta folyik a szerződések rendezése, és december végére 6000 dolgozójuk lesz a bérmunkások helyett, így vége az alvállalkozói útvesztőknek. A hirdetések a holland és más országok mellett német húsipari munkát is ajánlanak, a hirdetéseket feladók között cégek is vannak, akikkel tudtunk beszélni, azok hangsúlyozták, hogy nem munkaerő-kölcsönzéssel, hanem közvetítéssel foglalkoznak.

Megnéztünk néhány magyar céget, amelyek az elmúlt években „hentesek” kiközvetítésére szakosodtak. Találtunk olyat, amelynek az árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, de csak alig 20 millió forint nyereséget zsebelhetett be a 2019-es évben, és olyat is, amely a 266 milliós bevételének több mint felét profitként könyvelhette el. Kerestük telefonon a húsipari szakmunkára munkásokat toborzó cégeket, de nem akartak nyilatkozni, néhányan pedig fel sem vették a hirdetésben megadott számon a telefonjukat.

MTI / Marjai János

A legtöbb általunk felfedezett hirdetésben a korábbiakhoz hasonló fizetéseket ígérnek, és a körülményekről alig szólnak, például 700 ezer forint bruttó fizetés mellett saját költségű szállásnál többet nem igen árulnak el. Akadt azért az iméntinél kedvezőbb ajánlat is, amelyben szintén 700 ezer forint fizetés mellett ingyen szállást ígérnek öt napos munkahéttel, de napi 9–12 órás műszakkal. Belefutottunk a körülményeket részletesen taglaló hirdetésbe, amely még arra is kitért, hogy egy adott szakmunkáért pontosan mennyi pénz jár, az mely adókategóriába tartozik, és arra is, hogy pontosan mennyibe kerül a szállás, mely cégnél várják a munkát. Átnézve az éppen aktuális hirdetéseket, azt láttuk, hogy többnyire félmillió forintot lehet keresni, ha valaki bevállalja a külföldi munkát szakmai előélettel, de betanított munkásként, nyelvtudás nélkül is az itthoni minimálbér duplájáért lehet dolgozni, a német ajánlatoknál pedig 10–15 eurós órabért lehet kapni.

Nem is csoda, ha egy-két hirdetésre rögtön kétszáznál is többen jelentkeztek. Néhányat megkerestünk közülük, volt olyan, aki januárra tervezi a külföldi munkát, a mostani lehetőség pedig már decemberre szólt, és volt olyan is, akit nem hívtak vissza, ezért csalódott volt.

Nem húzóerő a magyar bér

A húsipari munkát sokan bevállalják annak ellenére, hogy 8–10 fokban kell dolgozni, gyakran szalag mellett. Összességében nagyjából másfélszer drágább az élet Németországban. Ha így számolgatunk, akkor a német 831 ezer forintos átlagkereset alatt mozgó húsipari bérekből is félre lehet azért tenni.

Ehhez képest itthon a szektor nagyobb részében a minimálbért alig meghaladó fizetések vannak, a nagyobb cégek fizetnek jóval többet, de még az ezeknél kapott nettó béreknek is majdnem a duplája a német, hasonló munkakörben elérhető bér. Néhányan a külföldi munka mellett érveltek azzal is, ha ott valami ok miatt elküldik őket, sokkal könnyebben találnak munkát, mint idehaza.

Máté Péter

Így az, hogy a szakképzett, de főként a betanított, képzetlen húsipari munkások itthon maradnának, alig hihető. Ezt erősítette meg a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke Golhovics Gábor is, aki szerint alig változott a tavaly is már romló tendenciákat mutató munkaerőpiaci helyzet az ágazatban, ahol a fluktuáció a legnagyobb gond. Sokan a valóban erőt próbáló körülmények miatt már egy-két hét után tovább állnak.

Pontos képet ugyan nehéz festeni, mert az idei „járványos” évben a cégek adatszolgáltatása akadozik, de aligha lett jobb a helyzet – mondja a szakszervezeti elnök. A húsiparon belül eltérő problémákkal küzdenek a baromfifeldolgozók, és a sertéssel, marhahús alapanyaggal dolgozók, az előbbieket erőteljesebben sújtották a járványok.

A kis vágóhidakon aligha remélhetnének magas fizetéseket, de a nagy múltú vállalatok sem tudnak versenyezni a külföldi bérekkel, pedig ott a keresetek túlórák nélkül elérhetik a bruttó 350–380 ezer forintot. Golhovics Gábor szerint az ágazat sertést feldolgozó része nem roggyant meg a járványtól, így számítanak a 8–9–10 százalékos béremelésre. (A német sertéspestis árcsökkentő hatása még csak most ért ide.) Most gyűjtik be a cégektől az ajánlásokat, amelyekkel majd ostromolni fogják a jövő év elejétől a vállalatokat. De ha elérik a céljukat, a német bérektől még azok is messze lesznek még.