Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb
A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.
A sportközgazdászok már évekkel ezelőtt azt prognosztizálták, hogy lesznek ugyan stadionok, amelyek sok pénzt termelnek, a legtöbb csak vegetálni fog. Nemrég a Telex.hu a szigetszentmiklósi megfeneklett beruházásról írt, ahol az építkezés a fociklubot rántotta a földre, de a mérleg másik serpenyőjében ott a Groupama Aréna, a Fradi stadionjában itt a költségeket simán kigazdálkodják a bevételekből.
Nem kevés pénzbe kerül egy aréna üzemeltetése, a Puskás Aréna fűnyírására nemrég 170 millió forintos közbeszerzést írtak ki, de a felmerülő technikai költségek is közelítik a félmilliárd forintot. A stadionok üzemeltetését vagy kiadják bérbe, vagy önkormányzatok maguk viszik a hátukon.
A Szent Gellért Fórum nevű szegedi sportkomplexum kilóg a sorból azzal, hogy azt a Szeged-Csanádi Egyházmegye építtette, igaz, nem taóból, ahogy az eredetileg még 2013-ban megálmodták, hanem közel 14 milliárd forint közpénzből, és nem is háromezer fős stadion lett, hanem egy egész komplexum, amely valószínűleg nem is adományokból és tao-pénzből működik, ahogy azt akkor a püspök elképzelte.
A piacosított püspök
Nyilván azt az egyházmegye is érzékeli, hogy a hitélet és az evilági piaci viszonyok mezsgyéjén egyensúlyoznak, hiszen a komplexummal kapcsolatban igyekeznek annak társadalmi közfunkcióit kiemelni, de még 2016-ban, az első körben 9,7 milliárd forintos támogatást kihirdető Magyar Közlönyben is Ifjúsági Centrumként futott a létesítmény. A honlapjukon arról írnak, hogy 10 ezer gyermek tanul az egyházmegye fenntartásában működő iskolákban, négyezer állami gondozottal foglalkoznak a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón keresztül (ezzel azt üzenve, hogy az ő számukra is épült), és azt is, hogy a szegediek előtt nyitott az aréna.
A stadionon túl amfiteátrum, kápolna, teniszpályák, edzőtermek, szabadtéri hibrid pályák, rendezvényközpont is van a Szent Gellért Fórum 10 hektáros területén. A "cég" ugyanakkor hirdetőtáblákat ajánl ki, rendezvényeket szervez, a meccsekre sky boxok is állnak rendelkezésre, ahol 12 főt tudnak fogadni, ez a csúcsa a vendéglátásnak. A VIP vendégek számára 240 fős elkülönített helyet tudnak biztosítani, a VIP bérletek ára 40 és 150 ezer forint közötti, attól függően, hogy bronz vagy arany fokozatú-e a vendég. De esküvők, konferenciák rendezését is vállalják, az éttermi szolgáltatást a szintén az egyházmegye tulajdonában levő luxusétterem szolgáltatja. A szlogenjük a sport és üzleti szféra találkozóhelyének aposztrofálja a fórumot. Az lett, a szónak minden értelmében.
Megkerestük a Szeged-Csanádi Egyházmegyét, hogy milyen formában, kik működtetik az egy éve működő stadiont, de két hete nem kapunk válaszokat a kérdéseinkre. Egy kicsit körülnéztünk, és találtunk egy céget a püspöki székhelyre bejegyezve, az AdRETu Kft.-t, amelyet Kiss-Rigó László alapított tíz évvel ezelőtt, egyedüli tulajdonosa pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt. Akkor épületépítési projektek megvalósítására hozták létre, de tavaly augusztusban a sportlétesítmények működtetését, személybiztonsági szolgálat ellátását, biztonsági rendszer működtetését, rendezvényszervezést, éttermi ellátást is bejegyezték.
A szeptember 30-án leadott beszámoló szerint az AdRETu Kft.-nek 2019-ben már 648 millió forint volt az árbevétele, és ebben az évben már szemmel látható profittal zárt: az adózott eredménye meghaladja a 150 millió forintot. A bevételek között az ingatlanbérlésből 40 millió, a vendéglátásból 186 millió, a sportlétesítmény működtetéséből pedig 36 millió forint folyt be, és ami kiugró, üzletviteli és egyéb tanácsadás 380 millió forintot hozott. A 156 millió forint nyereségről Kiss-Rigó László annyit nyilatkozott a közzétett beszámolóban, hogy letétbe helyezik.
Az egyházak hitéleti, és az ezzel összefüggő pénzügyei nem nyilvánosak, így az, hogy miből alapították és tuningolták fel a céget, az nem világos. Igaz, a 2010-es beszámoló szerint már rögtön az elején kapott 1,3 milliárd forintos hitelt az alapító egyházmegyétől. Az AdRETu Kft. alig mozdult az első években, sokáig a cég standard bevétele az ingatlan bérbeadásából származó 24 millió forint volt, emellett pedig alkalmanként az egyházmegye a saját cégnek nyújtott hitel mellett, tíz-százmilliós összegben, alapítói támogatást is nyújtott, 2013-ban például 272 millió forintot.
2017-ben állt be az első fordulat a kft. életében, ekkor 21 fő alkalmazott szerepel a beszámolóban, és 125 millió forint vendéglátásból származó bevétel. Ebben az évben nyílt meg a Dóm Látogatóközpontjában a Katedrális Étterem. Akkor egy gasztrolapnak nyilatkozott az étteremről a magát tanácsadói posztban megjelölő Dallos Ferenc. Ő tavaly az egyik tulajdonosa lett a Mediátor Group Kft.-nek, amely – gyakorlatilag a semmiből – 2019-ben, két tenderen összesen 16 milliárd forint értékben nyert állami megbízást turisztikai marketingre.
Valószínűleg az étterem ügyeit is az AdReTu Kft. kezelheti: a tevékenységei közé egyébként 2016 végén vette fel a vendéglátást, és 2017-ben, a korábban 24 millió forintos árbevétele már 152 millióra, 2018-ban 165 millió forintra nőtt. A Katedrális Étterem fenntartója ugyanakkor honlapja szerint a Dóm Fejlesztő- és Turisztikai Szervezet. Ez egyházi alapítású, van adószáma, de sem a civil szervezetek, sem a cégvilág szabályai nem vonatkoznak rá. Abba a kategóriába tartozik, amelyeknek az adatait az egyházi szervezetek nyilvántartásával megbízott miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt, illetve támogatások esetében a Miniszterelnökség ismerheti meg.
Nagyon leegyszerűsítve az egyházak gazdálkodására vonatkozó 2011-es törvényi rendelkezéseket: az állami feladat átvállalása esetén tiszta viszonyok vannak, kapják a normatívát, a támogatásokat, azokat pedig nyilvánosan kell kezelniük. Ami viszont a hitélettel függ össze, azt senki, semmilyen szervezet nem ellenőrizheti –ezért érdekes, hogy például a Szeged-Csanádi egyházmegye tevékenységei mennyire tartoznak ebbe a kategóriába.
Ami nem hitéleti, de közcélú tevékenység, annak a gazdálkodási adatai szintén a homályba vesznek: vagy valamiféle belső szervezetre bízzák a tevékenységet, vagy, ha nagyon kilóg a lóláb, akkor egyházi tulajdonú, de polgári jogkörnyezetbe illeszthető vállalkozást alapítanak, aminek viszont a feltőkésítési, támogatási forrása homályos eredetű. Itt tehát azt látjuk, hogy a szegedi püspök alapított egy céget, egyházi pénzből felpörgették, majd rátestálták a Katedrális Étterem és a közel 14 milliárd közpénzből megépült komplexum működtetését. A szegedi stadion csak a jéghegy csúcsa lehet.
Milliárdosokra hajazó vagyon
És ez nem a teljes vagyon. Csak az állami támogatások oldaláról közelítve, az egyházmegyénél a zánkai beruházások 26 milliárd forintja, a lakiteleki liget felépítésének 30 milliárd forintja, és a szegedi stadion közel 14 milliárd forintra rúgó bekerülése összesen egy 70 milliárd forintos vagyont jelent. A tényleges vagyont becsülni is nehéz, de talán nem túlzás, hogy bekerülne a jogi személy a tíz leggazdagabb vállalkozó közé. A szálloda, stadion, étterem, golfpálya működtetésével kétségtelenül átlépte a szervezet azt a vörös fonalat, ami a piac farkastörvényeitől elválasztotta.
Zánka esetében előbb a gyerekváros került az egyházmegyéhez: 2017-ben a 17 milliárdosra becsült vagyont ajándékként kapta meg. Ehhez jött a 26 milliárdos felújítási pénz, és évi 4-5 milliárd működési forrás. Ez azonban csak a kezdet volt: idén már a Zánkán az Erzsébet-program keretében táboroztató Új Nemzedék Központ (újabb nevén Erzsébet Ifjúsági Alap Kft.) is a szervezethez került.
A lakiteleki Hungarikum Ligetet, a maga harmincmilliárdos beruházásaival együtt szeptember végén vette át a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Ezt Lezsák Sándor alapozta meg a Népfőiskolai Alapítvánnyal, amit évtizedekkel ezelőtt, ötezer forinttal gründoltak a feleségével. Időközben eladósodtak az egyik banknak, abból a csávából úgy kerültek ki, hogy 2000-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegye megváltotta az adósságukat azzal, hogy 20 év múlva az egyházmegyére száll a tulajdonjog. A magyarnarancs.hu korábbi cikke szerint még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a vagyon a szegedi püspökre szállt.
Kiss-Rigó Lászlónak, aki közismerten közeli kapcsolatban van Orbán Viktorral, az adósságátvállalás fejében tulajdonszerzést megpecsételő szerződéshez semmi köze, azt még előde, Gyulai Endre hozta tető alá. De a nagy volumenű beruházások elindítása Lakiteleken már nem biztos, hogy független a püspök és a miniszterelnök barátságától, hiszen a 30 milliárdos Liget, abban négycsillagos szálloda, golfpálya, lovarda, wellness és más építkezések már annak jegyében indultak el, hogy a létesítmény rövidesen a baráti püspökhöz kerül. Ezeknek a működtetése elég távol áll a hitélettől, ha a tulajdonjog mellett esetleg ezt is átveszi az egyházmegye.
Leleményes jogcímeken dőlt a pénz az egyházakhoz a járvány alatt
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
